Kataklizma
Pamutszemű Krador 2006.06.22. 19:37
Zöldellő bozót, erdő, mező
e táj látványa lenyűgöző
lágy szellő réti füvet fésül
távolból mennydörgés: valami készül.
Zöldellő bozót, erdő, mező e táj látványa lenyűgöző lágy szellő réti füvet fésül távolból mennydörgés: valami készül.
Morajlik a föld madarak rebbennek, semmi sem áll ellen a pusztító tűzförgetegnek.
Toronymagas lángoszlopok perzselik az eget kínjában az anyaföld serceg-sistereg.
Lángok mindenütt amerre csak látok felégetik, elpusztítják e gyönyörű világot.
Aztán csend mindenütt síri csend
Üszök, kihúnyó parázs, tengernyi korom, kopár, kiégett föld romba dőlt torony.
Fekete a föld fekete a világ a túlélők szívében szomorú, néma gyász.
Árvák, özvegyek testvérüket sirató emberek keserűség, fájdalom, de vajon ki tette ezt?
Egy ember volt, ki azóta istenné változott gaz, gyilkos Dornodon örökre légy ÁTKOZOTT!
|